Felriadtam az éjszaka közepén, a szívem dobogott, mintha ki akarna ugrani, félelem járt át. A macskáim az igazak álmát aludták. Éreztem, hogy még itt van, de lassan szertefoszlik. A tudatom küzdött ellene, kizárta ismét a létezését. Néha visszatér álmomban. Nem értem a félelmem, nem bánt, csak jelen van.